Hygiena starých Maďarov v odraze výskumu pohrebísk v karpatskom priestore

ANASTASIOU, E. et al., 2018: Infectious disease in the ancient Aegean: Intestinal parasitic worms in the Neolithic to Roman Period inhabitants of Kea, Greece, Journal of Archaeological Science 17, 860–864.

ANDA, T., 1951: Recherches archéologiques sur la pratique médicale des hongrois à l'époque de la Conquete de pays, Acta Archaeologica Hungarica 1, 251–316.

BAKAY, K., 1978: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén – Gräberfelder an der Eipel aus der Zeit der ungarischen Landnahme und Staatsgründung. Studia Comitatensia 6.

BARTUCZ, L., 1950: Adatok a koponyalékelés (trepanáció) és a bregmasebek kapcsolatának problémájához magyarországi népvándorláskori koponyák alapján, Annales Biologicae Universitas Szegediensis, 389–424.

BÁLINT, Cs., 1975: Szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatáról (On the Avar and Hungarian relations of the Saltovo-Mayak culture), Archaeológiai Értesítő 102, 52–63.

BÁLINT, Cs., 1991: Südungarn im 10. Jahrhundert. Budapest.

BÁLINT, Cs., 2006: Az ethnosz a kora középkorban, Századok 140, 277–347.

BERANOVÁ, M., 1967: Hradištní nůžky v Československu, PA LVIII, 571–579.

BERECZKI, Zs., 2013: Az Avarok trepanációs szokásai a dél-Alföld bioarcheológiai leletanyagának tükrében. PhD értékezés. Szeged.

BERECZKI, Zs.–MARCSIK, A., 2005: Trephined skulls from ancient populations in Hungary, Acta Medica Lituanica 12/1, 65–69.

BERECZKI, Zs.–MARCSIK, A.–PAJA, L., 2003: New cases of trephination from a 10–11th century Hungarian site, Papers Antr. 12, 21–31.

BERGDOLT, K., 2002: Černá smrt v Evropě. Velký mor a konec středověku. Praha.

BERNERT, Zs.–BUZÁR, Á., 2018: A honfoglalás kori jelképes koponyalékelés. In: A honfoglalók műveltsége (Sudár, B., ed.), 180–182. Budapest.

BÍRÓ, Gy.–LANGÓ, P., 2013: "Deo odibilis gens Hungarorum" oder "auxilium Domini" – Die Ungarn und die christliche Welt im 10. Jahrhundert. In: Rauben-Plüren-Morden. 6. Zerstörung und Gewalt im archäologischen Befund (Heinrich-Tamaska, O., ed.), 265–335. Hamburg.

BORZOVÁ, Z., 2016: Poľnohospodárske náradie včasného stredoveku na Slovensku. Nitra.

BÓZSA, A., 2017: Instruments of beauty care from the Hungarian part of Pannonia, Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae 3, no. 5, 423–438.

BRÖDNER, E., 1983: Die römischen Thermen und das antike Badewesen. Darmstadt.

CSÓRI, Zs.–DONOGHUE, H. D.–MARCSIK, A., 2009: Leprosy in the 10–13th century AD in eastern Hungary, Annuaite Roumain d’Anthropologie 46, 3–11.

DEMO, Ž., 2009: Ranosrednjovjekovno groblje bjelobrdske kulture: Vukovar-Lijeva Bara (X–XI. Stoljeće) – An early medieval cemetery of the Bijelo Brdo culture: Vukovar-Lijeba Bara (10th–11th centuries). Musei Archaeologici Zagrabiensis Catalogi et Monographie. Zagreb.

DIENES, I., 1975: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Uráli népek (Hajdú, P., ed.), 77–108. Budapest.

DONOGHUE, H. D. et al., 2005: Co-infection of Mycobacterium tuberculosis and Mycobacterium leprae in human archaeological samples: a possible explanation for the historical decline of leprosy, Proceedings of the Royal Society of London 272, no. 1561, 389–394.

DRAGOTÃ, A., 2016: Un accersoriou cosmetic din jurul anului 1000 în necropola de la Alba Iulia – Izvorul împarătului – A cosmetic accessory from around 1000 in the necropolis at Alba Iulia – Izvorul împarătului, Apulum LIII. series Archaeologica et Anthropologica, 255–261.

DROBERJÁR, E., 1999: Dobřichov-Pičhora. Ein Brandgräberfeld aus der älteren römischen Kaiserzeit in Böhmen. Pragae.

FACSÁDY, R. A., 2013: Szépítkezés a római korban. Budapest.

FELFÖLDI, Sz., 2017: Személyes higiénia és fürdőkultúra a nomád népeknél – Personal hygiene and bath culture in the world of the Eurasian Nomads, Acta Universitatis Szegediensis, acta historica 139, 33–44.

GÁLL, E., 2013: Az Erdélyi-medence, a Patrium és a Bánság 10–11. századi temetői. Szeged.

ГОЛУБЕВА, Л. А., 1979: Зооморфные украшения финно-угров. Москва – GOLUBEVA, L. A., Zoomorfnye ukrašenija finno-ugrov. Moskva.

GRÄSLUND, A. S., 1984: Ohrloffel. In: Birka II:1. (Arwidsson, G., ed.), 177–182. Stockholm.

HAMPEL, J., 1900: A honfoglalás kor hazai emlékei. In: A magyar honfoglalás kútfői (Pauer, Gy.–Szilágyi, S., edd.), 505–830. Budapest.

HANULIAK, M., 2004: Veľkomoravské pohrebiská. Pochovávanie v 9.–10. storočí na území Slovenska. Nitra.

HEINZ, W., 1993: Baden, Salben und Heilen in der römischen Antike. Augst.

HLADÍKOVÁ, K., 2019: Medicínsky alebo toaletný nástroj? Nález špachtľovitej sondy (spatuly) v kontexte germánskeho osídlenia polohy Za Vŕškom v Malackách. In: Salve, Edvarde! A Toast to the Jubilee of Professor E. Krekovič. Studia Archaeologica et Mediaevalia. Tomus XII, 89–96. Bratislava.

HORVÁTH, C., 2022: Honfoglalás és a kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Szobi és a Váci járás területén. Budapest.

HUKEĽOVÁ, Z. et al., 2021: First reported archaeological case of leprosy in Slovakia, International Journal of Osteoarchaeology 31, Issue 5, 881–890. https://doi.org/10.1002/oa.3005

ISTVÁNOVITS, E., 2003: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga – Das landnahme- und Arpadenzeitliche Nachlassmaterials Rétköz. Nyíregyháza.

JAKAB, A., 2018: A Nyíregyháza–Oroson feltárt honfoglalás kori temetőről – About the cemetery from the Period of Hungarian Conquest excavated in Nyíregyháza-Oros, Jósa András Múzeum Évkönyve LX, 207–299.

JAKAB, J., 2006: Antropológia staromaďarských kostier z Levíc so "symbolickými trepanáciami", SlArch LIV, 329–351.

JÓSZA, L., 1996: A honfoglaló és árpád-kori magyarság egészsége és betegségei. Budapest.

KISS, G., 2000: Vas megye 10–12. századi sír-és kincsleletei. Szombathely.

KISS, G.–TÓTH, E., 2000: Szombathely-Szent Márton templon. In: Vas megye 10–12. századi sír-és kincsleletei (Kiss, G., ed.), 244–256. Szombathely.

***KOPERSKI, A., 1982: Cmentarzysko staromadziarskie w Przemyslu, Prace i Materiały Muzeum Archeologicznego i Etnograficznego w Łodzi, Seria Archeologiczna, 29, 261–267.

KOPERSKI, A., 1996: Przemyśl (Lengyelország). In: "Őseinket felhozád…". A hongoflaló magyarság. Kiállítási katalógus (Fodor, I., ed.), 439–448. Budapest.

KOVÁR, B., 2020: Čierna smrť prekročila Saharu. In: Epidémie v dejinách. Ľudstvo v boji s neviditelnými nepriateľmi (Kovár, B.–Zajac, O.–Benediková, L., edd.), 98–101. Bratislava.

KOVÁR, B.–ZAJAC, O.–BENEDIKOVÁ, L., edd., 2020: Epidémie v dejinách. Ľudstvo v boji s neviditelnými nepriateľmi. Bratislava.

KUKLOVÁ, K., 2022: Paleoparazitologie slovanských obyvatel mladší doby hradištní z pohřebiště na ulici Vídeňská v Brně. Bakalářská práce, ulož. v Ústavu antropologie PřF MU Brno.

KUKLOVÁ, K.–KRÁLÍK, M.–PAFČO, B., 2023: Paleoparazitologická analýza mladohradištního hřbitova u Rotundy na ulici Vídeňská v Brně. In: 17. Konference environmentální archeologie. Conference book.

KUSTÁR, Á., 1996: A Karos-Eperjesszög I.–II.–III. honfoglalás kori temetők emebertan vizsgálata. In: A karosi honfoglaláskori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza vidék X. századi történetéhez (Révész, L., ed.), 395–456. Miskolc.

KÜRTI, B., 1980: Honfoglalás kori magyar temető Szeged-Algyőn. (Előzetes beszámoló.) – Ein ungarisches Gräberfeld aus der Landnehmezeit in Szeged-Algyő, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve I, 323–347.

LE GOFF, J.–SCHMIDTT, J.-C., 2002: Encyklopedie středověku. Praha.

LE GOFF, J.–TRUONG, N., 2006: Tělo ve středověké kultuře. Praha.

LISZKA, A., 1996: Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton – Ein Friedhof aus dem X.–XI. Jahrhundert in Örménykút, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16, 175–208.

MACZEL, M., 1998: Szegvár-Örömdűlő és Szeged-Csongrádi út honfoglaláskori szériák Paleosztomatológiai feldolgozása. Szakdolgozat. JATÉ Embertani Tanszék, Szeged.

MACZEL, M. et al., 1998: Dental disease in the Hungarian conquest period, Bulletins et Mémoires de la Société d’anthropologie de Paris, Nouvelle Série 10, fascicule 3–4, 457–470.

MARCSIK, A.–FÓTHI, E.–HEGYI, A., 2002: Paleopathological changes in the Carpathian Basin in the 10th and 11th centuries, Acta Biologica Szegediensis 46, 95–99.

MARCSIK, A.–OLÁH, S., 1991: Case report of osteomyelitis, International Journal of Osteoarchaeology 1, 147–151. https://doi.org/10.1002/oa.1390010211

MARCSIK, A.–PÁLFI, Gy., 1999: Presence of infectious diseases in ancient populations in Hungary, Perspect of Human Biology 4, 159–165.

MARCSIK, A. et al., 2009: Adatok a lepra, tuberculosis és syphilis magyarországi paleopatológiájához, Folia Archaeologica 8, 5–34.

MESTERHÁZY, K., 2012: Fésületlen dogaink – Unsere ungekämmten Sachen. Landnahmezeitliche Kämme. In: Thesasurus Avarorum (Vida, T., ed.), 813–821. Budapest.

MÉSZÁROS, Gy., 1962: A szakcsi X. századi temetőmaradvány – Der Gräberfeldrest aus dem 10. Jh. in Szakcs, Archaeológiai Értesítő 89, 201–210.

MÉSZÁROS, Gy., 1975: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető, A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve IV–V, 3–76.

MĚŘÍNSKÝ, Z.–PROCHÁZKA, R., 2010: K některým aspektům každodenního a svátečního života středověkého člověka na Moravě a ve Slezsku – Zu einigen Aspekten des Alltags- und Feiertagslebens des mittelalterlichen Menschen in Mähren und Schlesien, AH 35, 7–44.

NEMESKÉRI, J.–ÉRY, K.–KRALOVÁNSZKY, A., 1960: A magyarországi jelképes trepanáció, Antropológiai közlemények 4, 3–32.

NEVIZÁNSKY, G., 2006: Staromaďarské jazdecké pohrebisko v Leviciach-Géni, SlArch LIV, 285–328.

NEVIZÁNSKY, G.–KOŠTA, J., 2009: Výskum staromaďarského jazdeckého pohrebiska v Strede nad Bodrogom v rokoch 1926 a 1937, SlArch LIV, 301–354.

NIELSEN, I., 1990: Thermae et Balnea. The Architecture and Cultural History of Roman Public Baths. Aarhus.

OHLER, N., 2001: Umírání ve středověku. Praha.

ORTNER, D. J.–PUTSCHAR, W. G. J., 1981: Identification of pathological conditions in human skeletal remains. Smithsonian Contributions to Anthropology. No. 28. Smithsonian Institution Press, Washington.

PATAY, P., 1957: Adatok a nógrádi dombvidék X–XI. századi településtörténetéhez – Contributions à l'histoire du peuplement, aux Xe et XIe siècles, de la region de collines de Nógrád, Archaeológiai Értesítő 84, 58–65.

PÁLFI, Gy.–MARCSIK, A., 1999: Paleoepidemiological data of tuberculosis in Hungary. In: Tuberculosis Past and Present (Pálfi, Gy. et al., edd.), 533–542. Budapest.

PESCHEK, Ch., 1996: Das fränkische Reihnengräberfeld von Kleinlangheim. Lkr. Kitzingen/Nordbayern. Mainz am Rhein.

ПЛЕТНЁВА, C. A., 1967: От кочевий к городам. Салтово-маяцкая культура. Москва – PLETNJOVA, C. A. Ot kočevij k gorodam. Saltovo-majackaja kul'tura. Moskva.

POLÓNYI-TÜRK, A., 2019: A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja és hajfonat díszítésének kora középkori kelet-európai kapcsolatrendszere. In: "Hadak útján" A népvándorláskor fi atal kutatóinak XXIX. Konferenciája. November 15‒16, 2019, Budapest (Sudár, B.–Türk, A., edd.), 20–29. Budapest.

REJHOLCOVÁ, M., 1995: Pohrebisko v Čakajovciach (9.–12. storočie). Katalóg. Nitra.

RÉVÉSZ, L., 2008: Heves megye 10–11. századi temetői – Die Gräberfelder des Komitates Heves 10.–11. Jahrhundert. Budapest.

RÉVÉSZ, L., 2012: Honfoglalás kori áttört állatalakos hajfonatkorongok a Kárpát-medencében – All carved Braid ornament with a figure mounted on horseback from the Carpathian Basin from the era of the conquest period. In: Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára (Anders, A.–Balogh, Cs.–Türk, A., edd.), 401–420. Budapest.

RIHA, E., 1986: Römisches Toilettgerät und medizinische Instrumente aus Augst und Kaiseraugst. Augst.

ROCHE, K. et al., 2019: Assessing the Parasitic Burden in a Late Antique Florentine Emergency Burial Site, The Korean Journal of Parasitology 57, 587–593. https://doi.org/10.3347/kjp.2019.57.6.587

ROCHE, K. et al., 2021: Gastrointestinal parasite burden in 4th–5th c. CE Florence highlighted by microscopy and paleogenetics, Infection, Genetics and Evolution 90, 1–11.

SALAČ, V., ed., 2008: Doba římská a stěhování národů. Archeologie pravěkých Čech 8. Praha.

SIANTO, L. et al., 2017: Toxocara eggs in an 18th century Franciscan from Portugal. The challenge of differentiating between parasitism and chance in Paleoparasitology, International Journal of Paleopathology 18, 47–51. https://doi.org/10.1016/j.ijpp.2017.05.004

TAKÁCS, A., 2014: Higiéniai és tisztálkodási szokások változása 1850–1920 között Magyarországon, különös tekintettel Budapestre. Doktori (PHD) disszertáció. Budapest.

TOČÍK, A., 1968: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava.

TÓTH, A., 2014: A Nyíri Mezőség a 10–11. században – The "Mezőség" of the "Nyírség region" in the 10th –11th century. Szeged.

TÜRK, A., 2010: A szaltovói kultúrkör és a magyar őstötrénet régészeti kutatása, Középkortörténeti tanulmányok 6, 261–306.

TÜRK, A., 2011: A magyar és a szaltovói régészeti kultúrkör. Doktori értekezés. Szeged.

VERDON, J., 2003: Volný čas ve středověku. Praha.

VONDRÁKOVÁ, M., 1994: Malé Kosihy II. Antropologický rozbor pohrebiska z 10.–11. storočia. Nitra.

WOLF, É., 2019: A Borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása. Budapest – Miskolc – Szeged.

YEGÜL, F., 1992: Baths and Bathing in Classical Antiquity. London.

https://www.zcm.cz/o-muzeu/novinky/projekt-epidemie-pandemie-archeologie-202208171603, cit. 14. 2. 2023.

MITCHELL, P. D. et al., 2013: The intestinal parasites of King Richard III. The Lancet https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(13)61757-2/fulltext, cit. 12. 12. 2022.